logo2

Erdély mindig a magyar tudomány egyik bölcsője volt, képviselői: Bod Péter, gróf Batthány Ignác, Aranka György , Döbrentei Gábor, Bölöni Farkas Sándor már az 1760-as évektől kezdve szerették volna az anyanyelvű tudományosságot egy tudományos könyvtár, illetve egy magyar tudós társaság köré szervezni.

Az Erdélyi Nemzeti Múzeum alapításának gondolatát először Bölöni Farkas Sándor vetette fel 1829-ben. Létrehozását gróf Kemény József és gróf Kemény Sámuel saját, nagyértékű gyűjteményeik felajánlásával alapozták meg. Az erdélyi értelmiségnek kemény harcot kellett vívnia a Habsburg önkényuralommal, s csak annak politikai meggyengülése után, 1859-ben sikerült gróf Mikó Imrének jelentős anyagi áldozata és fáradhatatlan munkája révén ezt a régi álmot megvalósítania.

Ilyen körülmények után 1859. november 23-26. között Kolozsváron megalakult az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME). Az EME célja történelmünk tárgyi és írásos emlékeinek összegyűjtése és tudományos feldolgozása, valamint a tudományok művelése és magyar nyelven történő terjesztése volt.

‘’Céljaink közt, - írja Mikó Imre gróf -: megmenteni veszni indult régiségeinket, összegyűjteni és kiadni történelmünkre vonatkozó kéziratokat, okleveleket, ismertetni a természettől annyira megáldott hazánkat természettudományi tekintetben: íme a czél, hova törekedik a Museum-egylet, s melyet lassan-lassan elérni remél.’’

1860. februárjában már megtartották az első tudományos előadást. Egy év múlva szükségesnek látszott a tudományos ülések szétválasztása tárgykörük szerint, történelmi és természettudományi szakosztályra. Ez utóbbi foglalta magába az orvostudományt is.

1876-1905 között az Orvos- Természettudományi Szakosztályon belül az orvosi szak 30 évi fennállása idején 229 szakülést tartott, amelyeken 686 előadás hangzott el, illetve beteg-, műszer-, makro- vagy mikroszkópos készítmény bemutatása történt. Ezen kívül számos ismeretterjesztő előadásra is sor került. Az előadások tárgyköre az orvostudomány minden területét átfogta. A vezetőség megkülönböztetett figyelmet fordított az orvostudomány legújabb vívmányainak, új gyógyszerek, új gyógyeljárások ismertetésére. Tevékenységükről az Értesítő hasábjain számoltak be, itt jelentek meg az elhangzott előadások teljes terjedelmükben vagy bő kivonat formájában.

1906-ban a szakosztályok száma négyre emelkedett: 1. Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi; 2. Természettudományi; 3. Orvostudományi, valamint 4. Jog- és Társadalomtudományi Szakosztály. Ettől kezdve tehát az Orvos- Természettudományi Szakosztály kettévált, egy Orvosi (OSZ) és egy Természettudományi Szakosztályra és mindkét szakosztály önállóan működött tovább.
A háborúk és az őket követő politikai változások lefékezték, majd megszakították az Egyesület tevékenységét. Az EME megfosztva minden anyagi erőforrásától, céljai megvalósításában leküzdhetetlen akadályokba ütközött.

Bár az EME OSZ valóban 100 éve önállósult, a 44 évi kényszerszünet miatt tevékenysége csupán 56 évre szorítkozik. Ennek ellenére 1906-1948. között 433 szakülést tartott, ahol 1034 előadás hangzott el, 1990. március 22-én az EME megtartotta újraalakuló közgyűlését. Alapos előkészítés után, 1990. szeptember 15-én megalakult Marosvásárhelyen az Orvosi Szakosztály, ettől kezdve székhelye is Marosvásárhely lett. Az orvostudomány gyors fejlődése miatt a vegyes programmal bíró szakülések helyett a medicina szakosodásának megfelelően szakcsoportok megszervezése vált szükségessé. Így jött létre a Családorvosi Szakosztály is. Ezek keretein belül szaküléseket és továbbképző előadásokat tartanak.

1992-ben újraindult az Orvostudományi Értesítő a 64. kötettel, ez az I. tudományos ülésszakon elhangzott előadások szövegét tartalmazta, 2002-től évente 4 alkalommal jelenik meg. Az Értesítő az egyetlen átfogó, magyar nyelvű orvosi folyóirat Romániában, amely anyanyelven való otthoni közlésre buzdítja a szakembereket. Nem csak a romániai orvosok, kutatók, egyetemi oktatók legújabb szakmai eredményeit ismerteti, hanem magyarországi vagy más országokban élő kollégák dolgozatait is szép számban tartalmazza.

Az EME OSZ évi nagy rendezvényei közül említést érdemel elsősorban a Családorvosi Továbbképző Konferencia amely az idén a tekintélyes 24. sorszámot viseli, és az EME-vel szorosan együttműködő székelyudvarhelyi Pápai Pariz Ferencz Alapítvány a társszervezője, az Erdélyi Orvosnapok, a szatmárnémeti Báthory Napok Orvostovábbképzője, és Tudományos Ülésszakok.

Az EME OSZ évente több projektet ír ki, díjakat és ösztöndíjakat ítél az arra érdemeseknek, kiadványok publikálásában segédkezik. A szakosztály jelenleg 9oo taggal működik. Az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya országunkban az egyetlen, rendeltetése szerint anyanyelvünkön orvos- és gyógyszerésztudományt művelő szervezet. Kiváló kapcsolatban áll a Magyar Egészségügyi Társasággal, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társasággal, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel, a Worldwide Hungarian Medical Academy-vel, a Keresztény Orvosok Szövetségével, a Bolyai Társasággal és a Studium Alapítvánnyal. Az erdélyi magyarnyelvű tudományos kutatás nyilvántartásában és irányításában együttműködünk a MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságával. Az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia, mint két testvér intézmény együttműködése és kapcsolata példaértékű.

kormany tamogatas

"ÉV CSALÁDORVOSA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN" minden jog fenntartva